WEBÁRUHÁZ

Látogasson el webáruházunkba és böngésszen több mint 10.000 minőségi, tartósan alacsony árú alkatrészből.
 http://webaruhaz.habi.hu

Habi Webáruház

A leggyakrabban előforduló hibák hálóval készített báláknál és hasznos hibaelhárítási módok

 

A bálaháló stabilitása két fő tulajdonsággal jellemezhető.  Az egyik a maximális szakítóerő, vagyis az a pont, ahol a háló már épp elszakad.  A másik pedig az ehhez a ponthoz tartozó nyúlás (szakadási nyúlás). A kötöző hálóknak szükségszerűen rendelkezniük kell bizonyos mértékű nyúláskészséggel. Ez teszi lehetővé, hogy a bálakamrából kieső bálák kitáguljanak ("kirugózzanak"), ennek során a háló láncfonalai összerendeződjenek, s így az tökéletesen és biztosan igazodjon a bálához. A háló nyúlása túl nagy sem lehet, mert ekkor a bála túlságosan fellazulhatna. Összességében kijelenthető, hogy a végeredményt, azaz a bála minőségét 50%-ban a bálázó gép 50%-ban a bálacsomagoló anyag befolyásolja.

A bálahálók gyártóihoz és a Habi Kft.-hez beérkező gyakorlati tapasztalatokat kielemezve elmondhatjuk, hogy szinte számtalan technikai, alkalmazási és emberi tényező játszik közre abban, ha egy bála elkészítése és csomagolása nem megfelelő. A következő felsorolásban a teljesség igénye nélkül néhány hiba és azok megoldásai következnek:

A bálaháló nem megfelelő elhelyezése a bálázóban a továbbító hengerek vagy a vágószerkezet rossz beállítása a háló gyűrődését, feltorlódását okozza, mely rossz fedéshez vezet.  A megoldás a háló elhelyezkedésének, a továbbító hengereknek, féknek és a vágószerkezetnek az ellenőrzése.

A behordó és továbbító hengerek beállításával a megfelelő háló fordulatszám megválasztásával is alkalmazkodnunk kell a betakarítandó takarmánytípushoz. A leveles takarmány (széna és szilázs) lapos, rugalmas, könnyen préselhető. Ilyen esetben a bála kevésbe energikus, de nehéz.  A gabonatakarmány (búza, árpa, zab stb.) ugyanakkor „csőszerű” szárral rendelkezik, rostokkal telített és nehezen nyomható össze. Akkor a legproblémásabb, amikor rövidebb és szárazabb a normálisnál. Az összepréselt szalma hatalmas „energiával” rendelkezik, amikor körbálába kerül. Ilyenkor a bálák nagyobb mennyiségű hálót igényelnek a stabilitáshoz, mivel az összepréselt takarmány igen „robbanékony”. Ebben az esetben min. 3-4 fordulat javasolt. A durvább rostokat tartalmazó takarmánytípusok, mint például a kukorica szára is sokkal több hálót igényelnek a stabil tartáshoz.

A takarmány állapota is ronthat a helyzeten.  Amikor a szalma rövid, nagyon száraz és törékeny, bálázás során darabokra törik. Ilyenkor a bála még „robbanékonyabb” lesz a bálázó gépből való kijutás alatt. Itt min. 4 fordulat szükséges. A háló hosszú utat tesz meg a gépben mielőtt betakarja a bálát. Ha az adagolás során akadályokba ütközik, nagyobb a kockázata annak, hogy a bálák sérülnek. A szezon előtti átvizsgálás elengedhetetlen.  A bálaháló-adagoló rendszert úgy kell beállítani, hogy az egységesen adagolja a hálót a bálára. A kevesebb fordulat, azaz a kevesebb háló gyengébb bálákat eredményezhet. Ez megakadályozza, hogy a bála egyben maradjon,  eltorzulhat az alakja és sérülhet. A bála rossz formázása a háló alkalmazásában is problémát okoz.  A bála közepe mindig nagyobb nyomás alatt áll, mint a szélei. Ha a bála alakja nem megfelelő a háló a középpontjában még nagyobb feszítés alá kerül a széleket takaró réteghez képest. Ez növelheti a háló megrongálódásának kockázatát. Lényeges a bálázó megfelelő „etetése” azaz a bála teljes szélességében nagyjából ugyanannyi termény legyen. A bálák nagyobb átmérője nagyobb nyomást gyakorol a hálóra 1,3 vagy 1,6 méter átmérőjű bálák között ez akár 30%-kal nagyobb tömeget is jelenthet. 

A bálaháló feszességének ellenőrzésére egy gyakorlati „ökölszabály” lesz a segítségünkre:  a háló szerkezetét alkotó keresztösszekötő szálakból 10 szál hosszát lemérjük felhasználás előtt és  a kész bálán is.  A két érték közötti eltérés a nyúlás ami maximum 10%-os lehet. Az alkalmazott bálaháló teljes mennyiségének a bála külsején kell elhelyezkednie. Ha a háló nem teljes mértékben a bála külsején található a bála megnövekszik, ezáltal pedig még sérülékenyebb lesz a bálázóból való kidobás során, sőt a bála külső rétege nem tartja meg a bála alakját, kireped a takarmány pedig kihullik. Ennek ellenőrzésére a kész bálán lévő háló mennyiségét kell megvizsgálni. Szükség esetén ellenőrizni kell a hálóadagoló rendszert. A bálázók is sérüléseket okozhatnak a bálán, amennyiben a hengereket szennyeződés borítja.  A hengerekre tapadt takarmány akadályt jelent a bálának a gépből való kijutásnál. Szükség esetén távolítsuk el a sérülést okozó anyagokat. A már kész bálák kezelése a logisztika megszervezése pedig a bálák utóéletében járhat veszéllyel. Minél több az átrakás, annál több az esélye a sérülésnek még eredetileg hibátlan bálák esetében is. Ilyen esetben az eredetihez képest plusz 1 hálófordulat javasolt. 

A bálatüskével történő rakodáskor célszerű a bála középpontjától kb. 20-25cm-el feljebb szúrni a tüskét. Amennyiben a túlságosan a tetején szúrják meg a bála súlyánál fogva kiszakadhat emeléskor, amennyiben pedig a közepénél alacsonyabban szúrják, a bála forogni kezd a tüskén, ezáltal hamarabb kibontódik.

Az oldal cookie-kat használ annak érdekében, hogy önnek a lehető legjobb szolgáltatást tudja nyújtani. Ha tovább böngészik az oldalon, kérem engedélyezze a Cookie használatot. A cookie-k kezeléséről bővebb tájékoztatást ide kattintva találhat.

  Elfogadom a cookie-k használatát.
EU Cookie Directive Module Information